Kedves jelenlévők!

Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Kecskeméti Norbert vagyok és a Fiatal Műemlékvédők Egyesületét képviselem, valamint építészmérnök hallgató az Ybl Miklós Építéstudományi Karon.  Mondhatjuk, hogy műemlékvédő és a majdani építészgeneráció tagja. Ez talán azért fontos, mert jól mutathatja, hogy mint műemlékvédő és a jövő egyik építészeként is azt kell mondanom, hogy nem jó irányba mennek a dolgok Budapest belvárosában építészeti és egyéb vonatkozásban is.  
Budapestet egykor az 1873-as egyesítés következtében terelték abba az irányba, amely a ma is látható városképet eredményezte. A Közmunkák Tanácsának köszönhetően tervezett és egységben kezelt módon valósultak meg a kor beruházásai. Ennek köszönhetően kialakult Budapest egyedülálló eklektikus és szecessziós stílusú városmagja. A városban szinte minden kor és stílus képviselteti magát, amely a különböző építészeti keveredések ellenére is egységet alkot. Mindez olyan történelmi, építészeti és szellemi örökség, amelynek megőrzése senki számára nem lehet kétséges. Nem véletlen, hogy Budapest egyes részeit a világ örökségének nyilvánítottak. Amikor a belvárosban egy épület elpusztul, vagy lebontásra kerül, akkor nem csupán közös történelmi, építészetünk pusztul el, hanem az emberiség egyik fejlődési periódusának épített alkotókészségének bizonyítékai is. A kultúra ellen elkövetett bűncselekmények ezek. A szóban forgó épületek, vagy a belváros más épületeit is szemügyre vesszük, akkor a pontos és áldozatos munka, a szakmaszeretet és a kiváló építészeti formálás és magas fokú kivitelezett munkákat láthatunk. Ezek az épületek, mind formálásában, mind anyagában is még minőséget képviselnek. És, ami a legfontosabb, hogy itt még alkotásokról beszélhetünk, ahol az építészetet ölelő szakmák nem váltak más és más ágazattá.
A szóban forgó a szomszédságunkban található Bécsi utcai épületek mindegyike olyan építészeti értéket képviselnek, amelyek alkotóelemei a városnak. Pontosan 2 eklektikus 1 szecessziós és két modern épületről van szó. Őszinte leszek Önökhöz, hiszen számomra leginkább csak három épület jelenti a valós értéket. Mégpedig az eklektika és szecesszió stílusában emelt bérházak. Hozzá kell tennem, hogy a másik két épület jelentőségét is elfogadom, hiszen a maguk nevében azok is értéket jelentenek. De a két eklektikus és szecessziós épület az egységes történelmi városkép olyan elemei, amelyek igazából Budapestet jelentik. Ezek az épületek adják Budapest portfólióját a világ városai között. Éppen ezért ezeknek az épületeknek a megőrzése Budapest stratégiának a részét kellene képeznie. Ezeket az épületeket nem lehet lebontani! Nem és nem! Sajnos ez a Bécsi utcai eset nem idegen a többi kerületben sem. Ugyanez a trend a Teréz – Erzsébet - József és Ferencvárosban is. Hihetetlen mérvű pusztítás. Az esetek 90%-ban a lebontott épületek helyére sem anyagában, sem formálásában és megjelenésében sem méltó épület épül fel. Tudjuk azt is, hogy mit jelent Magyarországon a rehabilitáció szó. Már tudjuk. De vajon milyen áron? Unokáink örökségét hagyjuk odaveszni, ha nem lépünk fel az ehhez hasonló folyamatok ellen. Éppen ezért fontos, hogy halhassuk hangunkat, amelyre már talán az illetékesek is felfigyelnek! A Bécsi utcában egy kisebbségérzésből adódó megalomán építészeti tömböt akarnak építeni, amely nem, hogy nem veszi figyelembe a környezetét, hanem mondhatjuk, hogy meglázza azt. A régi épületek helyére tervezett objektum sejthető módon már 10-15 év múlva elavultnak fog számítani, ahogyan a korábban 80-90-es években épült épületeken is láthatjuk. Ezek már most problémát jelentenek a városnak! Arról nem beszélve, hogy egy emberléptéktelen és rideg anyagok halmazát jelentő épület ismét hasonló károkozást okoz majd, ahogyan azt a Nyugati pályaudvar melletti plázánál is bebizonyosodott. Egy helyre koncentrálta a forgalmat és a kis üzleteket tönkretette. Elképesztő, hogy ebből a város nem tanul!
Visszatérnék a kissebség érzésből adódó hazai építészetre. Sajnos Magyarországon az építészet sok esetben rossz irányba mutat. Állandóan a nyugatot majmolás és versenyzés zajlik. Az pedig, hogy egy külföldi tervező irodával terveztettek ide, az jól bizonyítja az álláspontomat. Azt hiszik, hogy az ilyen és ehhez hasonló épület vonza majd a turistákat és Budapestet ismét világhírűvé teszik. Buta, tanulatlan, aki ezt hiszi. Fel kéne már fogni, hogy Budapestre a XIX. és XX. század eleje felépült városmagjáért jönnek és nem egy partra vetett Cetért vagy egy lebegést színlelő Zeppelinért vagy egy Corvin Szigonyért (szigony, amellyel megsebezték a belvárost), hanem egy Parlamentért, Lánchídért egy budai várért és sorolhatnám, hogy mi az, amit imádnak Budapesten. Sajnos, ha elpusztítják ezen kiemelkedő építészeti értékeket övező városi szövetet, akkor egy olyan vegyes kinézetű városkép születik, amely elveszti látogatóit és jellegtelenné válik.
Arra kimondottan allergiás vagyok, amikor azt mondják, hogy Budapestnek frissülnie kell, fejlődnie. Hazugságok hazugsága! Vannak foghíjak és elavult „modern épületek”- tessék ezek helyére tervezni, olyan épületet, amely méltó módon figyelembe veszi a környezetét. Budapest nem az új épületek hiánya miatt van lemaradva, hanem a történelmi városmag rekonstrukciójával! Egy elkészített belvárosi értékleltár, építészeti előírások a történelmi városmagra és kiemelt figyelem, valamint területi védelem lenne arra szükség, hogy Budapest jó irányba haladjon. Jelenleg nincs a városnak iránya, hogy merre tart. Legyen hát az, ami az ésszerű és logikus, valamint az értékek mentén gondolkodást jelenti, vagyis elődeink építészetnek megbecsülése és azok melletti új épületek építése, amely által épített örökségünk fennmarad a szükséges modern beruházások mellett.
Az FME az értékek megmentése érdekében augusztusban a KÖH számára leadta Budapest belváros védéséről szóló védési tervezetét (MJT). A mintegy 3000 hektáros terület hazánk legnagyobb és egyben legtöbb építészeti és egyéb értékeket felvonultató kulturális örökség. Nem csupán a védések hiánya, hanem a szabályozások be nem tartása és nem megfelelőssége is pusztítják ezeket az építészeti értékeket (homlokzatvédelem).
A város fejlesztése során a legfontosabb: az

  • értékleltár készítése

  • műemlékvédelem

  • területi védelem megvalósítása

  • szigorú homlokzatszabályozás

  • egységes városkezelés

Bízom benne, hogy a civilek egyre nagyon erőt felmutatva olyan egységet tudnak majd alkotni, akikre a társadalom többsége és a döntéshozók is felfigyelnek majd! Az FME és VSZ nem fog egy ilyen demonstrációnál megállni, ha kell, 2-3 hetente tartunk egyet, amíg fel nem figyelnek ránk és ki nem kérik a véleményünket, tanácsainkat.
Bízunk a Nemzeti Együttműködés lehetőségében! Köszönöm, hogy meghallgattak!

 

Bp., Erzsébet tér, 2010. szeptember 30.

 

KECSKEMÉTI NORBERT BESZÉDE